Barhesz bejegyzései

Tőgypörkölt a nőköltő

A nők hátrányos megkülönböztetése a nyelvhasználatban is felszínre tör. A szimbolikus probléma kiküszöbölése fontosabb helyzetekben is jó megoldás lehet.

Lexikális szexizmusnak nevezik a szóhasználatban rejlő megkülönböztetést. Akad nő, akinek teljesen mindegy, és akad, akit felháborít, ha foglalkozásának megnevezésekor nemét, gyakran családi állapotát is jelölik.

Tudjukki téglák

Tisztelt Főtudjukki Igazgatóság!
Az elmúlt hetekben, bájos kísérőm L. kisasszony segítségével a korábban kihelyezett Tudjukki tagozat működését térképeztem fel. Úgy találtam, hogy titkos előörsünk sikeresen beépült a helyiek közé, így megfelelően kézben tartja az őslakosokat. A festői szépségű Illiberália területén mára a Tudjukkik sokféle típusa megtalálható, hasonló ismertetőjegyeket hordozva, mint maguk az úgynevezett magyarok. Korábbi utazásaim során tapasztaltam, hogy a Tudjukkik zsidók a világ minden táján számtalan külső és belső tulajdonságot vettek át a bennszülött lakosságtól. Ahogy Kínában a zsidók jellegzetes ferde vágású szemmel, távolkeleti arcvonásokkal rendelkeznek, úgy a magyar zsidók a tökéletes elvegyülés érdekében az állandó viszálykodást vették át a helyi sajátosságok közül.

Anna Gács: Disarming hybrid

It is now pretty safe to say that the surprise of the year for me was a novel by Eszter Rubin, an author I had never heard of before. I stumpled upon Challah while browsing publishers’ websites, and decided to read it, out of curiosity, without high expectations.

“Szerettem volna magamfajta budai zsidólány lenni”

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

Rados Virág: Fonott kalács és adakozó szív

Vasárnap reggel – 2012. október 28

Eszterről mindig a bibliai Eszter királyné jut eszembe, aki megmentette népét a pusztulástól. A törékeny asszony élete kockáztatása árán a férje elé járult, és könyörgött az övéiért. Mert az uralkodó rendelkezése szerint: aki hívás nélkül zavarta a királyt, halállal lakolt. Eszter azonban vállalja a veszélyt, bátorságát siker koronázza, és nem őt, hanem a gonoszt végzik ki. Az én Eszterem hasonlóképpen törékeny Tovább […]

Gács Anna: Lefegyverző hibrid

Élet és irodalom, LVI. évfolyam, 47. szám, 2012. november 23.

Rubin Eszter: Barhesz. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2012. 240 oldal 3499 Ft

A Követési távolságba írt sorozatom utolsó darabjához közeledve azt hiszem, kijelenthetem, hogy nekem az év meglepetése Rubin Eszter regénye volt, egy olyan szerző első könyve, akiről soha életemben nem hallottam korábban. A Barheszre a kiadók honlapját böngészve akadtam, és kíváncsian, de nem túlzó várakozásokkal vettem Tovább […]

Szirtes Borbála: Mennyi, de mennyi judapesti íz…

ÚJ KÖNYVPIAC 2012, JÚLIUS-AUGUSZTUS 38. oldal

Rubin Eszter: Barhesz Ulpius-ház Kiadó, 2012, 236 oldal, 3499 Ft

Az élet legfelemelőbb pillanatai ezerfélék lehetnek, de mégis van egy közös jellemzőjük: ilyenkor térben és időben együtt mozdul a szent a profánnal. Pont, mint ahogy a Dávid-csillag két egymásba kapaszkodó háromszöge, amelynek szíve az a terület, ahol az alulról felfelé törekvő emberi, és a fentről lehajló szellemi összeér – a kettő metszéspontjában Tovább […]